Medve vére (50. nap – szept. 27.)

Székelyudvarhely, Gyepes

Azt gondolná az ember, nehéz fokozni az eddigi élményeket. De tévedne. Lehet.
Egy kis probléma jelent meg. Én már reggel éreztem, hogy valami nem stimmel, mert nagyon kapart a torkom. Hát be is náthásodtam rendesen a nap folyamán. Gondolkoztam, miért is lehet ez. Nem igazán tudom, de azt hiszem, kicsit húznám a haladás idejét. De ehhez nem kéne betegnek lenni. Mindegy, így náthásan is csodás napunk volt. Miután megreggeliztünk, és pár szót váltottunk a tulajjal, összepakoltunk és útnak indultunk. Ő közben már elment, így nem tudtunk tőle elköszönni, de üzentünk neki. “Medve vére (50. nap – szept. 27.)” bővebben

Filozofálgatás (49. nap – szept. 26.)

 

Székelyudvarhely

És mégse. A reggelizés közben meg lettünk győzve a maradásról. Úgyhogy ez lett. A tulaj mesélte, hogy a lányának a párja szintén elgyalogolt Csíksomlyóról Dobogókőre. Ő egyedül ment, és 32 nap alatt járta meg. Azt hiszem a Mária úton ment. De nem igazán tudott többet mesélni a dologról.

Egyébként egy nagyon jó fej, kedves embert ismertünk meg megint a tulajdonosban. Ő is tipikus vállalkozó, de nem az a típus, akivel Kőrispatakon találkoztunk. Ő az, ami. Van egy panziója, és azt viszi. És jól. Nagyon kellemes minden itt. Kint élt jó sokat Ausztriában. Sokat kérdezett és meséltetett minket. Felajánlotta, hogy bevisz minket a városba. Éltünk most ezzel a lehetőséggel. Úgy döntöttünk, majd hazafelé  gyalogolunk. “Filozofálgatás (49. nap – szept. 26.)” bővebben

Szent Mihály vasárnapja (48. nap – szept. 25.)

Tarcsafalva, Székelyszentmihály,
Nyikómalomfalva, Székelyudvarhely

Hát persze, hogy nem indultunk el korán! Összepakoltunk, és lementünk elköszönni. Terített asztal várt minket és az egész nagycsalád. A férj és a papa is ott volt, és persze a mama is. Épp megbeszélést tartottak az aznapról. Ezen a vasárnapon van itt az unitáriusoknál a Szent Mihály, vagyis az őszköszöntő ünnep. Ez náluk egy nagy alkalom. A templomban, mint megtudtuk, ilyenkor van úrvacsora is. De volt egy temetés is a nem messze levő faluban. Épp azt vitatták meg, hogy ki mikor hogyan megy hova. Minket asztalhoz ültettek. Elő volt már készítve mindenféle finomság. “Szent Mihály vasárnapja (48. nap – szept. 25.)” bővebben

Jó döntések napja (47. nap – szept. 24.)

Kőrispatak, Etéd, Firtosmartonos, Tordátfalva, Tarcsafalva

Jól bereggeliztünk. Majd útnak indultunk. Ez a jó döntések napja volt!
Az úton még beszélgettünk erről az előző napok erős élményéről. Megállapítottuk, hogy ebben az a legrosszabb, hogy valaki idejön, és azt is gondolhatja, hogy azzal, hogy fizet itt a dolgokért, támogatja az itteni kultúra megmaradását. Pedig pont ellenkezőleg. Pont valaminek a meghalását támogatjuk így. “Jó döntések napja (47. nap – szept. 24.)” bővebben

“… a mindenből is lehet semmi” (46. nap – szept. 23.)

Erdőszentgyörgy, Bözödújfal, Kőrispatak

Kávézás után – amit ágyba kaptam – pakoltam, Gergő pedig lement internetezni és útvonalat tervezni a középső szintre, ahol van elég erős jel. Később utánamentem én is. Úgy döntöttünk, megebédelünk, és utána indulunk csak el. Így is lett. Ettünk egy levest, Gergő micset, én szalmakrumplit (itt így híják a sült krumplit), és salátát. Az út először átvitt a kisvároson, majd egy nagy tó mellett vezetett. Álomszép útvonal megint. ““… a mindenből is lehet semmi” (46. nap – szept. 23.)” bővebben

Az alázat napja (45. nap- szept. 22.)

Backamadaras, Bolintineni, Szentháromság, Bede, Vadasd, Erdőszentgyörgy

Reggel nagyon, de nagyon hideg volt, különösen a házban. Reggeliztünk, zuhanyoztunk, majd pakolás és indulás. Már majdnem dél volt, mire mindezzel végeztünk. Mikor kiléptünk az ajtón, megállapítottuk, hogy egészen kellemes idő lett. Hol beborult, hol sütött a nap. Kifelé a faluból találtunk egy igazi kis pékséget. Vettünk is Gergőnek a szokásos túrós táskát, nekem darázsfészket (ez tulajdonképpen diós tekercs) és az útra krumplis pogit.  A boltokban nem igazán lehet ilyesmit kapni itt. Illetve, ha van, akkor zacskós, és nem annyira finom. Így felszerelkezve indultunk hát el. “Az alázat napja (45. nap- szept. 22.)” bővebben

Isten tenyerén (44.nap – szept.21.)

Marosvásárhely, Backamadaras

Kifelé a városból lakótelep szélén haladtunk el. Láttunk egy nagyon furcsa temetőt. A házak -gondolom – köré épültek teljesen. Elég bizarr látvány volt az útról lefelé rálátni. Gyakorlatilag két nagy háztömb közé volt szorulva. Gergő kinézett egy túraútvonalat. (Itt is, úgy látszik, mint otthon is, a városok környékén azért vannak turisták számára jelzett útvonalak.) Ez ugyan kerülőt jelentett, de abban maradtunk, hogy egyrészt itt nagy gondot nem jelent, ha nem jó a jelzés, mert vissza lehet találni valószínűleg könnyen valamelyik útra. És legalább kipróbáljuk, milyenek itt a jelzések. Másrészt a betonúton való gyaloglás olyasmi külvárosi falvakon, mint előző nap is mentünk, nem takar túl sok értelmet. Így neki is vágtunk az útról lekanyarodó kék jelzésnek. “Isten tenyerén (44.nap – szept.21.)” bővebben

Valósággá vált délibáb (43. nap -szept. 20.)

Mezőmadarastól, Marosvásárhelyig

Jól lehűlt a levegő, és esik is jó sokat. Így aztán ruhatárcsere volt. Vagyis elpakoltuk a rövidgatyákat és ujjatlan pólókat, és elővettük a hosszú nadrágokat és a pulcsikat. Jó nagy váltás egy nap alatt. De itt nagyon örülnek az esőnek, mert azt mondják, nagyon régen nem volt. Nekünk nem annyira jó, de azért lehet így is menni, találkozni. “Valósággá vált délibáb (43. nap -szept. 20.)” bővebben

Esőben, egy helyben (42. nap – szept. 19.)

Mezőmadaras

Jót aludtunk. Bár van itt házigazdáinknak egy édes, de totál neveletlen vizslájuk, aki egész éjjel azon küzdött az ajtóval, hogy bejöjjön. Este még sikerült egyszer neki, mert akkor még mindezt nem tudtuk, és nem zártuk be a lenti ajtót.

Ez egy kétszintes, kimondottan táborokra és ilyen vendégfogadásra berendezett házikó. Nekünk most pont ideális. Nagyon jó itt megpihenni, és nem a most is eső esőben gyalogolni. Ez most nagyon jól jött nekünk. Reggel sokáig tettünk-vettünk, vagyis nem csináltunk semmit. Gergő hozott egy 3 az 1-ben kávét nekem az ágyba. Beszélgettünk kicsit, majd reggeliztünk. Aztán átmentünk az irodába. Ott aztán folytattuk vendéglátónkkal a beszélgetést, ami nagyon inspiráló volt. “Esőben, egy helyben (42. nap – szept. 19.)” bővebben

Nagy menet (41. nap – szept. 18.)

Nagysármástól, Mezőmadarasig

Összepakoltunk, majd kicsit még beszélgettünk a lelkésszel. Nagyon abban van, amit csinál. Igazán nem tud figyelni. Nagyon más volt itt lenni, mint az előző helyen új barátinknál. A feleségével és a fiával dolgoznak itt. (A feleséggel nem is találkoztunk, csak a megérkezésünkkor az ablakon át.) Útba igazított minket, mi pedig nekiindultunk egy újabb le-fel szakasznak. Csodálatos itt a táj. Nem mintha máshol ne lett volna az. És persze a házak. “Nagy menet (41. nap – szept. 18.)” bővebben