Békéből zakatba, zakatból békébe (31. nap – szept. 8.)

Zilah előtt – Zilah után

Írás után megpróbáltam jógázni, de épp egy hangyaboly kellős közepére telepedtem le. Így aztán gyorsan feladtam. Bekapcsoltam az eu napiizét a telefonomon, hogy tudjak az otthoniakkal beszélni, és használni tudjuk az internetet is. Beszéltem is velük, majd összepakoltunk és útnak indultunk. Az út az eddig mögöttünk lévő kis erdőn vezetett át. Jó sok szúnyog és bogár kísérte utunkat. Egyszer csak kiértünk egy részre, ahol pár ház volt. Ez inkább egy kis tanyás résznek, mint falunak volt mondható. Ahogy láttam, inkább szegény cigányok élnek itt, de volt egy-két rendesen karban tartott ház és kert is. Át kellett haladnunk a főúton. Valószínűleg itt értük el a bácsitól tegnap hallott csinturát. Nem igazán tudjuk, mi lehet az, de egyezett a leírással a táj. Gergő szerint ez a várost elkerülő utat jelentheti. “Békéből zakatba, zakatból békébe (31. nap – szept. 8.)” bővebben

Vita (30. nap – szept. 7.)

Szilágysomlyó, Szilágyperecsen, Varsolc, Récse

Összepakoltunk, majd elmentünk reggelizni. Rántottát ettünk és kávéztunk. Nem tudom miért, de annyira finom itt mindenhol a vegyes saláta. Akárhol ettünk, nagyon jó. Tök egyszerű. Most is paradicsom, uborka, hagyma felvágva, rajta egy kis olaj és só. Igaz, a zöldségek mind valódi zöldségek. Szóval jót ettünk, majd elmentünk megnézni a Turisztikai irodát, hátha van térkép. Zárva volt. Befejeztük még a pakolást, leadtuk a kulcsot és elindultunk. “Vita (30. nap – szept. 7.)” bővebben

Szilágysomlyó (29. nap – szept. 6.)

Szilágysomlyó

Maradtunk. Így döntöttünk. Reggel még elinternetezgettünk, beszélgettünk. Majd átmentünk reggelizni a kis étterembe. Nagyon finom lepényt ettem, Gergő pedig rántottát. Isteni salátát is kaptunk hozzá és kávét. Majd elindultunk várost nézni. (Zsák nélkül!) Ez végre egy szép régi belső résszel rendelkező kisváros. Van piac, amit nagyon élveztem. Szeretem ezt a sürgést forgást, a sok színt. Ráadásul itt azonnal 3 nyelven is beszélnek. Magyar, cigány és román. És akkor még nem beszéltünk az illatokról, ízekről.  Igazi kavalkád! Imádom! Nagyot sétáltunk az óvárosban. Ez kb. 500 méteres kört jelent. Van egy Báthori vár. Gergő mesélt persze jó sokat a történelem ezen szakaszáról. Imádom ezt, hogy nekem külön idegenvezetőm van. És nem is akármilyen tudással! Végül úgy döntöttünk, visszajövünk a szállásra, és kihasználjuk az internet és kényelem adta lehetőségeket. “Szilágysomlyó (29. nap – szept. 6.)” bővebben

Élet-bölcsesség (28. nap – szept. 5.)

Zovány, Bürgezd, Szilágysomlyó

Érdekes éjszakám volt. Valamiért 5 óra körül felébredtem, és nem tudtam elaludni. Nagyon mély filozofikus állapotba kerültem ettől . 🙂 Azon gondolkoztam, miért is az elkülönülés felé fejlődtünk. Minden ember ember. Mégis elkülönülünk egymástól. Megkülönböztetjük magunkat a másiktól. Persze meg is kell, de szerintem nem így, ahogy tesszük. Mindenkinek meg kéne ismernie a másikat. Ahogy így haladunk előre, mindenhol sok-sok emberrel találkozva, kicsit olyan, mintha mindenkiben magamnak egy részét látnám. Mindenki a „testvérem”, és mindenki én is vagyok, ahogy ők is én. Olyan szép ez. Beszélhetünk akármilyen nyelvet, nincs köztünk különbség. “Élet-bölcsesség (28. nap – szept. 5.)” bővebben

Ippen csak megálltunk! :) (27. nap – szept. 4.)

Dólyapuszta, Berettyószéplak, Ipp

Zovány előtt egy lucernásban vertünk sátrat. Kivételesen még este írom e sorokat, mivel még csak fél 9 van. Gergő levest főz, én pedig várom, hogy elkészüljön. Már berendezkedtünk, így van időm erre is.

A mai nap történései:

Reggeli még Dolyán zajlott. Ahogy gondoltam, Gergőnek enni kellett egy kis frissen sült kolbászt és hurkát. Én vajas kenyeret ettem. Meg kellett még várni a tepertő kisülését is. Házigazdánk jól felpakolt minket ebből a bizonyos tepertőből és kenyérből. Kaptunk egy adag kávét is, és persze némi visinát. (Ez a pálinka és a meggy keveréke, némi cukorral összekeverve.) Szóval jól feltarisznyázott minket. Majd hosszú búcsúzkodás, számcsere és indulás következett. Még be kellett nézni tatához és az “udvarlóhoz” is. Sokáig integettek utánunk, nem győztünk hátra nézni. De egyszer minden véget ér. Vitt az út tovább, hát nekivágtunk. “Ippen csak megálltunk! 🙂 (27. nap – szept. 4.)” bővebben

Disznóvágás (26. nap – szept. 3.)

Dólyapuszta

Hát, megint egy érdekes nap.  Reggel segédkeztünk az előkészítésben. Amiről nemsokára kiderült, hogy nem a disznóvágás előkészítése volt (csak minimális részben), hanem csak az ebédé. Amit hajnalban megelőzött egy csirke leölése, előző nap pedig egy nyúlé. Tehát a leves, a nyúl- és csirkesült, valamint a hozzá tartozó krumpli előkészítésében vettünk eleinte részt. Majd mindezt követte a bevásárlás. Vettünk sört. Ez lett ránk bízva. Mire visszaértünk, megjött Szentjobbról a család másik része is. Elmentünk velük megnézni a temetőt, a régi családi otthont és a szőlőst. Szedtünk almát és szőlőt, miközben sokat beszélgettünk és nagyon jóba lettünk. Mire visszaértünk, már ott volt tata is.  A disznóvágás maga négy óra körül kezdődött meg. Addigra szállingóztak a szomszédok és a barátok, rokonok is. Olyan fura ez, hogy az előbb még etették a disznót, most meg megölik, és megeszik. Nem kerültem közelebb a húsevéshez, az biztos. “Disznóvágás (26. nap – szept. 3.)” bővebben

Méhcsípés és talicskázás (25. nap – szept. 2.)

Margitta, Érábrány, Margine/Széltalló, Satu Barbă/Újbártfalva, Dólyapuszta

Végül nem úsztunk. Reggelit vettünk a Penny marketben, egy padon megreggeliztünk, majd én visszamentem a szállodába hajat festeni. Útközben még fotóztam a csodás kreatív építészeti megoldásokat. Élvezem ezt! Gergő közben elment a temetőbe. (Utunk során találkoztunk valakivel még Magyarországon, akinek az édesanyja itt van eltemetve, neki vitt virágot Gergő). A hajfestés elég vicces volt. Semmi eszköz, víz alig, a tükörben pedig épp, hogy láttam a fejem tetejét. Ha őszinte akarok lenni, akkora szükség nem is volt a dologra. Azt hiszem, ez igazán csak a megszokás, hogy mégiscsak! Gergő közben megjött. És jót nevetett a helyzeten, majd kicsit be is segített, mert elég sok helyre sikerült kenni a hajamon kívül. … 🙂 “Méhcsípés és talicskázás (25. nap – szept. 2.)” bővebben

Szálloda kaland (24. nap – szept. 1.)

Érolaszitól Monospetrin át Margittáig

Reggel pedig folytatódott a dolog. A tó párája, a napfelkelte, a hangok és fények. Megint csak nem tudom átadni, mit élhet meg az ember ezeken keresztül. Fotóztam is jó sokat.

Gergő is felkelt, úgyhogy jön ő is együtt csodálni, aztán pakolás és indulás. …

Amit most fogok írni, az elvben remekül hangzik, a valóság azonban kicsit más. Reggel van, és Margittán, az itteni Thermál Hotel egy szobájában írom e sorokat. Az is egy történet, hogy hogy kerültünk ide, de maga a szálló is megérne egy külön fejezetet.

Először azonban idekerülésünk története. … “Szálloda kaland (24. nap – szept. 1.)” bővebben

Miénk itt a tó! (23. nap – aug. 31.)

Határmenti kaszáló, Székelyhíd, Érolaszi-tó

Nem zavartunk senkit. Csak pár nyúl szemlélt minket egy darabig a kaszáló széléről, de egy idő után ők is távoztak. Összepakoltunk és elindultunk kifele a mezőről. Kiértünk a műútra. Érdekes, hogy az az érzés, ami bennünk volt a megváltozott hangulattal kapcsolatban, nemhogy gyengült volna, hanem inkább felerősödött. Nem igazán tudom még mindig mihez kötni, de kicsit olyan, mintha valami itt maradt volna jóval erősebben, mint otthon a szocializmusból. De nem így egy az egyben, hanem valami hangulati elem. Na mindegy, majd biztos egyszer meg tudom fogalmazni. De az érzés csak nőtt, amikor beértünk Székelyhíd külső részére. Ez egy amolyan ipari telep, de a régi fajtából. “Miénk itt a tó! (23. nap – aug. 31.)” bővebben

Határ átlépés(ek) (22. nap – aug. 30.)

 Létavértes, a határ, a határon túl

A napfelkeltét az első ablakból élvezetem végig, bent fekve. Jó, hogy megvettük ezt a sátrat, nagyon kis kényelmes luxuslakásunk van!

A matracommal lett valami, ez most már tutti! Leenged. Hát ez van. Nem is annyira rossz így aludni. Ez is fejben dől el!

Na, megyek, mert jó meleg kezd lenni, és indulunk meghódítani a határt. Persze előtte még pénzt kell váltanunk, meg felvennünk. És néhány dolgot még vennünk is kell, tehát a nap középső fele ezekkel fog telni. De itt előtte még van egy szép út előttünk. Na, megyek és nekiállok a szokásos reggeli pakolásos rituálénak. Holnap már a román részről fog indulni az írás. “Határ átlépés(ek) (22. nap – aug. 30.)” bővebben