Vissza út…husss! (57-62. nap – okt. 5-okt. 9.)

Olyan volt a visszafelé út, mint egy film, amit az ember gyorsítva néz végig. Nagyon más autóval, időre utazni, és nagyon más az is, ha nem ketten, hanem már négyen, sőt a kutyával együtt öten vagyunk együtt. Mindenki más, mindenki máshogy van jelen, más fontos számára. Ez már önmagában is erős hatással van mindenre. Nem beszélve arról, hogy azt az utat ugyebár, amit odafelé 57 nap alatt tettünk meg, most visszafelé 5 nap alatt. Ez idő alatt nagyon sok emberrel találkoztunk, nagyon gyorsan. Volt olyan nap, hogy öt helyen vendégeskedtünk egymás után. Minden találkozás csodás volt, de mégis inkább mint felvillanások maradtak meg bennünk.
Nagyon jó, hogy sikerült úgy szervezni, hogy ha csak ennyire is, de legalább tudtunk találkozni ezekkel a fantasztikus emberekkel újra. Jó, hogy ha csak ennyivel is, meg tudtuk köszönni nekik azt az ajándékot, amit tőlük kaptunk. “Vissza út…husss! (57-62. nap – okt. 5-okt. 9.)” bővebben

Szentgyörgy és a le(nem)győzött sárkány (57. nap – okt. 4.)

Étfalva-Zoltán, Gidófalva, SEPSISZENTGYÖRGY, Árkos

Szerda reggel, Árkosi panzió…

Hát milyen is volt ez az utolsó nap?… Unalmasnak nem volt nevezhető, az biztos…

Reggel vendéglátónkkal még jó hosszan beszélgettünk. Csak a papa volt otthon. Természetesen politikáról, vallásról folyt a szó. Isteni reggelit kaptunk. És persze hozhattunk is volna jó sok mindent, de nem akartunk cipelni. Így aztán abban maradtunk, hogy visszafelé benézünk. Megbeszéltük, hogy gondolkodunk valamilyen jó hasznosításában a helynek. Jó nehezen, de aztán elindultunk. Elég hűvös lett az idő, és éjjel jó sokat esett is. “Szentgyörgy és a le(nem)győzött sárkány (57. nap – okt. 4.)” bővebben