2016. augusztus – október
Kőrispatak, Etéd, Firtosmartonos, Tordátfalva, Tarcsafalva
Jól bereggeliztünk. Majd útnak indultunk. Ez a jó döntések napja volt!
Az úton még beszélgettünk erről az előző napok erős élményéről. Megállapítottuk, hogy ebben az a legrosszabb, hogy valaki idejön, és azt is gondolhatja, hogy azzal, hogy fizet itt a dolgokért, támogatja az itteni kultúra megmaradását. Pedig pont ellenkezőleg. Pont valaminek a meghalását támogatjuk így. “Jó döntések napja (47. nap – szept. 24.)” bővebben
Kolozs, Magyarszovát
Úsztunk. Bár ez ebben a vízben ez enyhe túlzás. Annyira sós, hogy szinte lehetetlen benne lábtempózni. De nagyon klassz a víz és az egész bai (fürdő). Átmentünk az étterembe reggelizni. Este még találkoztunk a szakácsnőnk férjével, ő az őr itt. Most is ott volt. Újra elmondta, merre kell menni, le is rajzolta. Kértünk rántottát, Gergő pedig kért még hozzá valami húsfélét. Mikor kihozták, meglepődtünk, hogy mekkora adag. A srác, akivel előző nap is már kicsit beszélgettünk, mondta, hogy a fasírt és a paradicsom az ő ajándékuk a hosszú útra, hogy legyen energiánk. A tojásadagot pedig kicsit ugyanilyen okból megtoldották. Szerintem legalább 5 vagy 6 tojásból volt egy-egy adag így. Isteni finom is volt. “Rántottától kacsasültig (39. nap – szept. 16.)” bővebben
Margitta, Érábrány, Margine/Széltalló, Satu Barbă/Újbártfalva, Dólyapuszta
Végül nem úsztunk. Reggelit vettünk a Penny marketben, egy padon megreggeliztünk, majd én visszamentem a szállodába hajat festeni. Útközben még fotóztam a csodás kreatív építészeti megoldásokat. Élvezem ezt! Gergő közben elment a temetőbe. (Utunk során találkoztunk valakivel még Magyarországon, akinek az édesanyja itt van eltemetve, neki vitt virágot Gergő). A hajfestés elég vicces volt. Semmi eszköz, víz alig, a tükörben pedig épp, hogy láttam a fejem tetejét. Ha őszinte akarok lenni, akkora szükség nem is volt a dologra. Azt hiszem, ez igazán csak a megszokás, hogy mégiscsak! Gergő közben megjött. És jót nevetett a helyzeten, majd kicsit be is segített, mert elég sok helyre sikerült kenni a hajamon kívül. … 🙂 “Méhcsípés és talicskázás (25. nap – szept. 2.)” bővebben
A mikepércsi mezőtől a Vekeri-tóig
Reggel a Vekeri-tavi kempingben.
A tegnapi nap – ami egyébként a 20. volt – krónikája:
Kicsit néha már nehéz követni, hogy éppen milyen nap van. Ez most egy vasárnap volt, amolyan kicsit valóban vasárnapi hangulatban.
Összepakoltunk a kis parlagfüves mezőnkön. Én jókat prüszköltem és elhasználtam vagy fél csomag papírzsebkendőt. Magunkkal hoztunk, azt hiszem, némi virágport is. Szóval útnak indultunk. “Tóparti pihenés (20. nap – aug. 28.)” bővebben
Séta a Hortobágyon
Reggel nagyon fújt a szél, így már fél 6 körül felébredtem, mert rázta a sátrat. Egyébként nagyon jó ez a sátor. Bár megint esett egy csomót, egy cseppet sem ázott be, és nagyon tartja a meleget is. Még egyáltalán nem kellett behúznom sem a hálózsákot.
Gergő elment madarazni, én pedig segítettem az aznapi főzésben is. Volt egy kis bonyodalom, mert nem olyan húst hoztak, amilyet kértek. Így kérdésessé vált egy kis időre, hogy lehet-e tokányt főzni, de győzött a racionalitás, így mégis az lett. Hagymát pucoltunk, uborkát vágtunk, paprikát és paradicsomot aprítottunk, majd nekiláttunk a félig fagyos hús zsírtalanításának és felvágásának. Hát nem mondom, hogy ez a kedvenc munkáim közé fog tartozni, de helyt álltam. Jó sokat viccelődtünk, beszélgettünk. “Láp, délibáb, szivárvány (15. nap – aug. 23.)” bővebben
Ohat
Egész éjjel esett, de nem is akárhogy. Így alakult, hogy most itt ülünk a kocsmában. …. Ettünk a boltból finom friss kiflit kakaóval, túróstáskával, kávéztunk, és én írok, Gergő nézi az olimpia ismétlését, és közben hallgatjuk az itteniek beszélgetését, és mi is beszélgetünk. Nagyon kedvesek. A fiatal pár viszi most már az egész helyet. Nekik egy gyermekük és egy kutyusuk van. Bent laknak a városban, ide kijárnak minden nap. A bolt jól megy, és sokan járnak ide a kis kocsmába is. Egyrészt a helyiek (kb. 60 fő élhet itt, bár erről nem igazán tudtak ők sem megegyezni), a környékbeli ugyanilyen kis tanyaszerű helyek lakói (mindenhol bezártak már a hasonló helyek), illetve olyan beesők, mint mi, az erre felé dolgozók, vadászok, halászok, közmunkások. Szóval elég sokféle ember. “Ohati “eső-nap” (14. nap – aug. 22.)” bővebben
Sarud, Tisza-tó, Tiszafüred
Az írást pénteken reggel Sarudtól 4-5 km-re egy madár-les alatt hagytam abba. Ma vasárnap hajnal van, és Tiszafüreden egy kert autóbejárójában ülök a sátorban. Hát ide is elég kalandos út vezetett. Tehát lássuk mi történt azóta. …
Péntek
Madárlestől, Sarudon át Tisza-tavi kempingig
A reggeli írás és felkelés után jógáztam, majd ettünk valamit, összepakoltunk és elindultunk Sarud felé. Még megcsodáltuk egy jó darabig a helyet, ahol aludtunk, és igazán hálásak voltunk a vadászoknak, hogy ide irányítottak minket. “Tisza-tavi napok (11-12. nap – aug. 19-20.)” bővebben
Jászágó, Jászdózsa, Tarna-part
Jászdózsa kocsma (közbülső megállóhely)…
Jó hosszú út után érkeztünk ide. Illetve nem is az a lényeg, hogy hosszú, hanem hogy nem is akármilyen meleg… Nagyon szép út vezetett át Jászágóról ide. De előtte még… Jó hosszan beszélgettünk szállásadóinkkal. Annyira megható, hogy mennyire befogadtak minket az életükbe. Jól megreggeliztettek, és ha nem vagyunk annyira határozottak, akkor akár fél háztartásukat is elcipeltették volna velünk. Mindenesetre így is kaptunk isteni limonádét lefagyasztva. A többit “megtagadtuk” (sör, kajahegyek stb.). Hosszú búcsúzkodás, fotózkodás és csodálatos gyermeki mosolyok és puszik után nagy nehezen útnak indultunk. Abban maradtunk, hogy esetleg a Tisza-tóhoz utánunk jönnének egy fürdőzésre és találkozásra. (Újdonsült barátnőm onnan származik egyébként.) “Csodás vendéglátóktól, egy csodás úton keresztül, egy csodás helyig (6. nap – aug.14.)” bővebben