“Wonderful life!” (17. nap – aug. 25.)

Keleti-főcsatorna, Nagyhegyes, Kráter-tó

Most reggel van.
Az esti leves finom volt! Zacskós gombakrém leves, konzerv gombával!

Akartunk reggel –  az előző nap megbeszéltek szerint – inni egy kávét az étteremben. Hát nem jött össze, mert azt mondták, a tegnapi egy különleges alkalom volt. Ma már újra működik az automata, azok, akik nincsenek befizetve reggelire, csak abból ihatnak. Hát kissé ledöbbentünk, és némileg el is durrant az agyunk. Valószínűleg ebben már a tegnapi étterem hatása is benne volt. Igaz már akkor is felmerült bennem, hogy kicsit lehetnénk olyanok, mint az APEH ellenőrök, csak nem pénzügyi, hanem emberi szempontok szerint nézni a helyeket. Mostanra ezt el is döntöttem. Fogok valahol vezetni ezentúl egyfajta értéktáblázatot. Ennek lényege, hogy a helyek, ahol járunk, milyen emberi értéket képviselnek. ““Wonderful life!” (17. nap – aug. 25.)” bővebben

Kóválygás és bukdácsolás napja (10. nap – aug. 18.)

Átány – Kömlő – madárles, a mező közepén

Megint egy új nap, új reggel. Nagyon élvezem ezt az egészet. Minden reggel úgy ébredek, hogy fogalmam nincs, mi fog történni az nap, merre visz az út, mit látunk, kikkel találkozunk, de annyira, de annyira várom mindezt. Jó ezzel a nyitottsággal élni. Van ugyan egy cél és az ember halad is felé, de nem vár semmit, hanem élvezi az utat, a kihívásokat, az élet minden pillanatát. Ma hajnalban azt hallgattam, hányféle madár, bogár zenél körülöttünk. Itt vagyunk a természet közepén, egy madárles alatt sátrazunk, kel fel a nap és írok. Azt kezdtem észrevenni magamon, hogy napközben is “írok” fejben, mert gondolkodni szinte egyáltalán nem gondolkodom, csak próbálom szavakba is önteni, amit érzek, látok. Persze nem egyfolytában van ez, de néha igen. “Kóválygás és bukdácsolás napja (10. nap – aug. 18.)” bővebben