Méhcsípés és talicskázás (25. nap – szept. 2.)

Margitta, Érábrány, Margine/Széltalló, Satu Barbă/Újbártfalva, Dólyapuszta

Végül nem úsztunk. Reggelit vettünk a Penny marketben, egy padon megreggeliztünk, majd én visszamentem a szállodába hajat festeni. Útközben még fotóztam a csodás kreatív építészeti megoldásokat. Élvezem ezt! Gergő közben elment a temetőbe. (Utunk során találkoztunk valakivel még Magyarországon, akinek az édesanyja itt van eltemetve, neki vitt virágot Gergő). A hajfestés elég vicces volt. Semmi eszköz, víz alig, a tükörben pedig épp, hogy láttam a fejem tetejét. Ha őszinte akarok lenni, akkora szükség nem is volt a dologra. Azt hiszem, ez igazán csak a megszokás, hogy mégiscsak! Gergő közben megjött. És jót nevetett a helyzeten, majd kicsit be is segített, mert elég sok helyre sikerült kenni a hajamon kívül. … 🙂 “Méhcsípés és talicskázás (25. nap – szept. 2.)” bővebben

“Wonderful life!” (17. nap – aug. 25.)

Keleti-főcsatorna, Nagyhegyes, Kráter-tó

Most reggel van.
Az esti leves finom volt! Zacskós gombakrém leves, konzerv gombával!

Akartunk reggel –  az előző nap megbeszéltek szerint – inni egy kávét az étteremben. Hát nem jött össze, mert azt mondták, a tegnapi egy különleges alkalom volt. Ma már újra működik az automata, azok, akik nincsenek befizetve reggelire, csak abból ihatnak. Hát kissé ledöbbentünk, és némileg el is durrant az agyunk. Valószínűleg ebben már a tegnapi étterem hatása is benne volt. Igaz már akkor is felmerült bennem, hogy kicsit lehetnénk olyanok, mint az APEH ellenőrök, csak nem pénzügyi, hanem emberi szempontok szerint nézni a helyeket. Mostanra ezt el is döntöttem. Fogok valahol vezetni ezentúl egyfajta értéktáblázatot. Ennek lényege, hogy a helyek, ahol járunk, milyen emberi értéket képviselnek. ““Wonderful life!” (17. nap – aug. 25.)” bővebben

Láp, délibáb, szivárvány (15. nap – aug. 23.)

Séta a Hortobágyon

Reggel nagyon fújt a szél, így már fél 6 körül felébredtem, mert rázta a sátrat. Egyébként nagyon jó ez a sátor. Bár megint esett egy csomót, egy cseppet sem ázott be, és nagyon tartja a meleget is.  Még egyáltalán nem kellett behúznom sem a hálózsákot.

Gergő elment madarazni, én pedig segítettem az aznapi főzésben is. Volt egy kis bonyodalom, mert nem olyan húst hoztak, amilyet kértek. Így kérdésessé vált egy kis időre, hogy lehet-e tokányt főzni, de győzött a racionalitás, így mégis az lett. Hagymát pucoltunk, uborkát vágtunk, paprikát és paradicsomot aprítottunk, majd nekiláttunk a félig fagyos hús zsírtalanításának és felvágásának. Hát nem mondom, hogy ez a kedvenc munkáim közé fog tartozni, de helyt álltam. Jó sokat viccelődtünk, beszélgettünk. “Láp, délibáb, szivárvány (15. nap – aug. 23.)” bővebben