Fekete leves, ami nem is az! (37. nap – szept. 14.)

Válaszút, Bonchida, Jucu de Sus / Zsuk, főút melletti panzió

Azért egyszer csak elindultunk Bonchidára. Szép kanyargós út vezet át. Útközben még beszélgettünk az oktatásról. Hogy mára már eljutott odáig a tanulás, tanítás, hogy megöl valamit, szinte mindig. Itt van ez a népi dolog. Fontos a hagyományok tisztelete, és megismerése, megtanulása a régi dolgoknak. De van az élő hagyomány. Ez is a népi kultúra része. Milyen jó lenne, ha a tanárok is tanulnának a mostani fiataloktól, azoktól, akik valóban a falvakban élnek. Vagy ha mondjuk, a fiatalok kutatnák a falujukat és arról be is számolnának. Átadva a valódi élettapasztalatot. Ha szervesen fejlődne ez az egész. “Fekete leves, ami nem is az! (37. nap – szept. 14.)” bővebben

Román vendéglátás, magyar hagyományőrzés (36. nap – szept. 13.)

Ciumfăia , Borşa, Răscruci, avagy
Csomafája, Kolozsborsa, Válaszút

Elállt az eső viszonylag hamar, és tényleg jó meleg lett. Aminek hatására a csigák odébb álltak. Összepakoltunk, és útnak indultunk. Először ugyan még sátrat szárítottunk. Viszonylag gyorsan beértünk egy faluba. Azt kell, hogy mondjam, nekem egyre jobban tetszenek ezek a román falvak. Az építészetük igazán szép. “Román vendéglátás, magyar hagyományőrzés (36. nap – szept. 13.)” bővebben