Vissza út…husss! (57-62. nap – okt. 5-okt. 9.)

Olyan volt a visszafelé út, mint egy film, amit az ember gyorsítva néz végig. Nagyon más autóval, időre utazni, és nagyon más az is, ha nem ketten, hanem már négyen, sőt a kutyával együtt öten vagyunk együtt. Mindenki más, mindenki máshogy van jelen, más fontos számára. Ez már önmagában is erős hatással van mindenre. Nem beszélve arról, hogy azt az utat ugyebár, amit odafelé 57 nap alatt tettünk meg, most visszafelé 5 nap alatt. Ez idő alatt nagyon sok emberrel találkoztunk, nagyon gyorsan. Volt olyan nap, hogy öt helyen vendégeskedtünk egymás után. Minden találkozás csodás volt, de mégis inkább mint felvillanások maradtak meg bennünk.
Nagyon jó, hogy sikerült úgy szervezni, hogy ha csak ennyire is, de legalább tudtunk találkozni ezekkel a fantasztikus emberekkel újra. Jó, hogy ha csak ennyivel is, meg tudtuk köszönni nekik azt az ajándékot, amit tőlük kaptunk. “Vissza út…husss! (57-62. nap – okt. 5-okt. 9.)” bővebben

A végcél előtt eggyel…(56. nap – okt. 3.)

Mikóújfalutól, Zoltánig

Itt vagyunk magyarszováti barátnőm szüleinél. Nagyon kedvesek, és a papa szeret beszélni, mesélni. Rettentően élvezzük! 🙂

De előbb az ide vezető út. Reggeli után elindultunk. Először a nagy út mentén haladtunk, majd áttértünk a Málnásfürdő felé vezető útra. Itt aztán rádöbbentem, hogy akár ide is jöhettünk volna szállást keresni. Jártam már itt többször is. És most, hogy itt voltam újra, rájöttem, hogy van itt szállás is. Mindegy,  jó volt ez a hely is, ahol voltunk. “A végcél előtt eggyel…(56. nap – okt. 3.)” bővebben

Isten áldása! (55. nap – okt. 2.)

Kisbacon, Nagybacon, Mikóújfalu

Most hétfő reggel van, és 22 km-re vagyunk Szentgyörgytől, Mikóújfalunál egy panzióban. Mit mondjak? Érdekes élmény ez!
Na, de inkább a tegnapi nap….
Reggeli írás és felkelés után Gergő befűtött a konyhában. Éjszaka egyébként jó meleg volt a szobában. Gergő nagyon le is izzadt, de kiderült, hogy ő is megfázott. Fáj a torka kicsit, és picit taknyos is. Szóval rakott tüzet, és pirítóst készítettünk. Isteni volt zakuszkával. Főztünk nagy adag teát is, és megittuk a hölgy által reggel készített kávét. Összepakoltunk. “Isten áldása! (55. nap – okt. 2.)” bővebben

Hajlott hátú, bottal járó kis tünemény (54. nap – okt. 1.)

Vargyas, Olasztelek, Barót, Biborcfalva, Kisbacon

Én összepakoltam, Gergő teát és kávét főzött. Ettünk, hajat mostam, majd útnak indultunk. Vargyas nem a legeslegszebb falu. Ugye itt van a bútorfestő és egy fafaragó háza, amik múzeumok is egyben. Gergővel jól megbeszéltük, hogy ezeket most nem nézzük meg. (Én már láttam egyébként régebben egy árkosi barátom kíséretében és “tárlatvezetésével”, aki régiség gyűjtő, és ő maga is létrehozott egy múzeumot Árkoson. Azt az élményt úgyse tudta volna semmi felülírni, Gergő pedig nem vágyott most rá, hogy bemenjünk.) Van egy-két szép székelykapu, meg egy kastélyszerű épület és a falu végén a Makovecz által tervezett református templom. Én itt harmadszor vagyok, de még soha nem sikerült ide bejutni. “Hajlott hátú, bottal járó kis tünemény (54. nap – okt. 1.)” bővebben

Medve vére (50. nap – szept. 27.)

Székelyudvarhely, Gyepes

Azt gondolná az ember, nehéz fokozni az eddigi élményeket. De tévedne. Lehet.
Egy kis probléma jelent meg. Én már reggel éreztem, hogy valami nem stimmel, mert nagyon kapart a torkom. Hát be is náthásodtam rendesen a nap folyamán. Gondolkoztam, miért is lehet ez. Nem igazán tudom, de azt hiszem, kicsit húznám a haladás idejét. De ehhez nem kéne betegnek lenni. Mindegy, így náthásan is csodás napunk volt. Miután megreggeliztünk, és pár szót váltottunk a tulajjal, összepakoltunk és útnak indultunk. Ő közben már elment, így nem tudtunk tőle elköszönni, de üzentünk neki. “Medve vére (50. nap – szept. 27.)” bővebben

Filozofálgatás (49. nap – szept. 26.)

 

Székelyudvarhely

És mégse. A reggelizés közben meg lettünk győzve a maradásról. Úgyhogy ez lett. A tulaj mesélte, hogy a lányának a párja szintén elgyalogolt Csíksomlyóról Dobogókőre. Ő egyedül ment, és 32 nap alatt járta meg. Azt hiszem a Mária úton ment. De nem igazán tudott többet mesélni a dologról.

Egyébként egy nagyon jó fej, kedves embert ismertünk meg megint a tulajdonosban. Ő is tipikus vállalkozó, de nem az a típus, akivel Kőrispatakon találkoztunk. Ő az, ami. Van egy panziója, és azt viszi. És jól. Nagyon kellemes minden itt. Kint élt jó sokat Ausztriában. Sokat kérdezett és meséltetett minket. Felajánlotta, hogy bevisz minket a városba. Éltünk most ezzel a lehetőséggel. Úgy döntöttünk, majd hazafelé  gyalogolunk. “Filozofálgatás (49. nap – szept. 26.)” bővebben

Szent Mihály vasárnapja (48. nap – szept. 25.)

Tarcsafalva, Székelyszentmihály,
Nyikómalomfalva, Székelyudvarhely

Hát persze, hogy nem indultunk el korán! Összepakoltunk, és lementünk elköszönni. Terített asztal várt minket és az egész nagycsalád. A férj és a papa is ott volt, és persze a mama is. Épp megbeszélést tartottak az aznapról. Ezen a vasárnapon van itt az unitáriusoknál a Szent Mihály, vagyis az őszköszöntő ünnep. Ez náluk egy nagy alkalom. A templomban, mint megtudtuk, ilyenkor van úrvacsora is. De volt egy temetés is a nem messze levő faluban. Épp azt vitatták meg, hogy ki mikor hogyan megy hova. Minket asztalhoz ültettek. Elő volt már készítve mindenféle finomság. “Szent Mihály vasárnapja (48. nap – szept. 25.)” bővebben

Jó döntések napja (47. nap – szept. 24.)

Kőrispatak, Etéd, Firtosmartonos, Tordátfalva, Tarcsafalva

Jól bereggeliztünk. Majd útnak indultunk. Ez a jó döntések napja volt!
Az úton még beszélgettünk erről az előző napok erős élményéről. Megállapítottuk, hogy ebben az a legrosszabb, hogy valaki idejön, és azt is gondolhatja, hogy azzal, hogy fizet itt a dolgokért, támogatja az itteni kultúra megmaradását. Pedig pont ellenkezőleg. Pont valaminek a meghalását támogatjuk így. “Jó döntések napja (47. nap – szept. 24.)” bővebben

“… a mindenből is lehet semmi” (46. nap – szept. 23.)

Erdőszentgyörgy, Bözödújfal, Kőrispatak

Kávézás után – amit ágyba kaptam – pakoltam, Gergő pedig lement internetezni és útvonalat tervezni a középső szintre, ahol van elég erős jel. Később utánamentem én is. Úgy döntöttünk, megebédelünk, és utána indulunk csak el. Így is lett. Ettünk egy levest, Gergő micset, én szalmakrumplit (itt így híják a sült krumplit), és salátát. Az út először átvitt a kisvároson, majd egy nagy tó mellett vezetett. Álomszép útvonal megint. ““… a mindenből is lehet semmi” (46. nap – szept. 23.)” bővebben

Az alázat napja (45. nap- szept. 22.)

Backamadaras, Bolintineni, Szentháromság, Bede, Vadasd, Erdőszentgyörgy

Reggel nagyon, de nagyon hideg volt, különösen a házban. Reggeliztünk, zuhanyoztunk, majd pakolás és indulás. Már majdnem dél volt, mire mindezzel végeztünk. Mikor kiléptünk az ajtón, megállapítottuk, hogy egészen kellemes idő lett. Hol beborult, hol sütött a nap. Kifelé a faluból találtunk egy igazi kis pékséget. Vettünk is Gergőnek a szokásos túrós táskát, nekem darázsfészket (ez tulajdonképpen diós tekercs) és az útra krumplis pogit.  A boltokban nem igazán lehet ilyesmit kapni itt. Illetve, ha van, akkor zacskós, és nem annyira finom. Így felszerelkezve indultunk hát el. “Az alázat napja (45. nap- szept. 22.)” bővebben