Ajándékok (21. nap – aug. 29.)

Vekeri-tó, Monostorpályi, Létavértes előtti mező

Felkelés után elmentünk reggelizni. Isteni és gyönyörűen tálalt rántottát ettünk, Gergő sonkásat, én simát. Kaptunk hozzá finom “napközis” teát, kenyeret, vajat, lekvárt. Persze ismét jó hosszú beszélgetés következett. Nagyon megszerettük egymást.  Megtanultam szép rántottát csinálni, illetve azt is, hogy ezt nem rántottának, hanem tojáslepénynek kell hívni. Kiderítettem, hogy kell rendes pergős rizst főzni. És megtudtunk mindent a jó konyha rejtelmeiről. Hogyan lehet friss ételt tálalni, mi kell ahhoz, hogy ez mindig flottul menjen. Ennek kapcsán aztán beszélgettünk kicsit a jó kapcsolatokról. Hogy mennyire fontos a megértés és együttműködés. (Ők ugye egy házaspár, akik nem csak együtt élnek hosszú-hosszú évek óta, de együtt is dolgoznak, nap, mint nap. Így aztán bizton állíthatjuk, hogy van némi tapasztalatuk e témában!) Amikor fizetni és indulni szerettünk volna, közölték, hogy a ház vendégei voltunk. Eszünkbe ne jusson fizetni. Gyorsan kihoztak még egy másfél literes palackba kitöltött teát, hogy azt bekészítették már nekünk. És ránk tukmáltak még némi kenyeret. Mondtuk, hogy még visszajövünk pakolás után elköszönni, úgyhogy addig ezt a kis pakkot ott hagyjuk. “Ajándékok (21. nap – aug. 29.)” bővebben

Tóparti pihenés (20. nap – aug. 28.)

A mikepércsi mezőtől a Vekeri-tóig

Reggel a Vekeri-tavi kempingben.

A tegnapi nap – ami egyébként a 20. volt – krónikája:

Kicsit néha már nehéz követni, hogy éppen milyen nap van. Ez most egy vasárnap volt, amolyan kicsit valóban vasárnapi hangulatban.

Összepakoltunk a kis parlagfüves mezőnkön. Én jókat prüszköltem és elhasználtam vagy fél csomag papírzsebkendőt. Magunkkal hoztunk, azt hiszem, némi virágport is. Szóval útnak indultunk. “Tóparti pihenés (20. nap – aug. 28.)” bővebben

“Wonderful life!” (17. nap – aug. 25.)

Keleti-főcsatorna, Nagyhegyes, Kráter-tó

Most reggel van.
Az esti leves finom volt! Zacskós gombakrém leves, konzerv gombával!

Akartunk reggel –  az előző nap megbeszéltek szerint – inni egy kávét az étteremben. Hát nem jött össze, mert azt mondták, a tegnapi egy különleges alkalom volt. Ma már újra működik az automata, azok, akik nincsenek befizetve reggelire, csak abból ihatnak. Hát kissé ledöbbentünk, és némileg el is durrant az agyunk. Valószínűleg ebben már a tegnapi étterem hatása is benne volt. Igaz már akkor is felmerült bennem, hogy kicsit lehetnénk olyanok, mint az APEH ellenőrök, csak nem pénzügyi, hanem emberi szempontok szerint nézni a helyeket. Mostanra ezt el is döntöttem. Fogok valahol vezetni ezentúl egyfajta értéktáblázatot. Ennek lényege, hogy a helyek, ahol járunk, milyen emberi értéket képviselnek. ““Wonderful life!” (17. nap – aug. 25.)” bővebben

Hátizsák és bakancs nélkül! (16. nap – aug. 24.)

Hortobágy

Reggel korán felkeltünk, és abban maradtunk, hogy szerzünk egy kávét, majd mosunk, és valószínűleg kihasználjuk az itteni élménytelenség lehetőségét. Kávéztunk az itteni étteremben. Itt mindent írnak egy számlán. Kiderült, hogy 1000 Ft-ért ki is mosnak gépben. Ami egyébként nekem kicsit vicces, de végül úgy döntöttem, legyen ez. Így aztán begyűjtöttem magamnak egy nyugágyat, és amíg Gergő dolgozott a gépen, a “személyzet” pedig mosott, én pihegtem a félárnyékban. Nagyon szenvedtem! Közben beszéltem otthoni barátokkal és családtagokkal. Érdekes, mennyire nehéz elmondani a történteket, mert annyi minden zajlik, hogy mindig az utolsót kezdem mondani, amikor valakivel jó pár napja nem beszéltem, és közben mindig eszembe jut a több élmény is. És olyan hülye helyzet azt elmondani, ami éppen pár napja történt és azt pedig ami előtte, azt nem. És akkor még nem is beszéltem az éppen aktuális csodáról … és persze mindenki mesél magáról, és az otthoni dolgokról. (Ami lássuk be, azért elég távolinak tűnik ebből a világból.) Így hát ezek a beszélgetések kicsit hosszabbak is, és kicsit furák is nekem most. Ahogy gondolom nekik is. Na mindegy …Jó hallani a hangjukat, és ez a lényeg! “Hátizsák és bakancs nélkül! (16. nap – aug. 24.)” bővebben

Ohati “eső-nap” (14. nap – aug. 22.)

Ohat

Egész éjjel esett, de nem is akárhogy. Így alakult, hogy most itt ülünk a kocsmában. …. Ettünk a boltból finom friss kiflit kakaóval, túróstáskával, kávéztunk, és én írok, Gergő nézi az olimpia ismétlését, és közben hallgatjuk az itteniek beszélgetését, és mi is beszélgetünk. Nagyon kedvesek. A fiatal pár viszi most már az egész helyet. Nekik egy gyermekük és egy kutyusuk van.  Bent laknak a városban, ide kijárnak minden nap. A bolt jól megy, és sokan járnak ide a kis kocsmába is. Egyrészt a helyiek (kb. 60 fő élhet itt, bár erről nem igazán tudtak ők sem megegyezni), a környékbeli ugyanilyen kis tanyaszerű helyek lakói (mindenhol bezártak már a hasonló helyek), illetve olyan beesők, mint mi, az erre felé dolgozók, vadászok, halászok, közmunkások. Szóval elég sokféle ember. “Ohati “eső-nap” (14. nap – aug. 22.)” bővebben

“Zászlós” napunk (13. nap – aug. 21.)

Tiszafüred, Egyek, Ohat

Az írást ma reggel már Ohaton, szakadó esőben a sátorban ülve folytattam egy kocsma és bolt hatalmas udvarán.

A vasárnap krónikája mindjárt következik, csak megpróbálunk kikászálódni a sátorból az eső ellenére és bekéredzkedni a kocsmába, hogy ott folytathassam.

Na, itt ülünk. Megengedték, hogy amíg esik, addig itt maradhassunk. Kaptunk áramot, és a boltban tudunk vásárolni is, itt pedig kávézunk, meg gondolom délután sörözni fogunk. Hát ez egy ilyen nap lesz. De térjünk vissza a tegnapra. ““Zászlós” napunk (13. nap – aug. 21.)” bővebben

Tisza-tavi napok (11-12. nap – aug. 19-20.)

Sarud, Tisza-tó, Tiszafüred

Az írást pénteken reggel Sarudtól 4-5 km-re egy madár-les alatt hagytam abba. Ma vasárnap hajnal van, és Tiszafüreden egy kert autóbejárójában ülök a sátorban. Hát ide is elég kalandos út vezetett. Tehát lássuk mi történt azóta. …

Péntek

Madárlestől, Sarudon át Tisza-tavi kempingig

A reggeli írás és felkelés után jógáztam, majd ettünk valamit, összepakoltunk és elindultunk Sarud felé. Még megcsodáltuk egy jó darabig a helyet, ahol aludtunk, és igazán hálásak voltunk a vadászoknak, hogy ide irányítottak minket. “Tisza-tavi napok (11-12. nap – aug. 19-20.)” bővebben

Jászszentandrás: kempingből kempingbe (8. nap – aug. 16.)

Jászszentandrás közepétől – Jászszentandrás végéig

Gergő a reggeli fürdőzés után bevásárolt. Leültünk eszegetni és írni. Majd én is elmentem úszni. Az itteni társadalmi élet a meleg vizes medencében zajlik valószínűleg igazán. Ahogy láttam, a 60-70-es korosztály járhat ide nagyrészt. A vízben átbeszélik, ki érkezett és ment el aznap, mit főznek, hogy változott az élet azóta, hogy nem jártak itt. Milyen a Marika és a Laci kapcsolata stb. Megtudtam, hogy tavaly óta felvitték az árakat, és az úszómester sem a régi. Fürdés után elmentem még egyet mosni, majd ki akartam teregetni, de oda nem süt a nap, ahova sátrat vertünk. Így megkértem a szomszédot, hadd teregessek oda. Itt aztán elindult egy beszélgetés. “Jászszentandrás: kempingből kempingbe (8. nap – aug. 16.)” bővebben

Csodás vendéglátóktól, egy csodás úton keresztül, egy csodás helyig (6. nap – aug.14.)

Jászágó, Jászdózsa, Tarna-part

Jászdózsa kocsma (közbülső megállóhely)…

Jó hosszú út után érkeztünk ide. Illetve nem is az a lényeg, hogy hosszú, hanem hogy nem is akármilyen meleg… Nagyon szép út vezetett át Jászágóról ide. De előtte még… Jó hosszan beszélgettünk szállásadóinkkal. Annyira megható, hogy mennyire befogadtak minket az életükbe. Jól megreggeliztettek, és ha nem vagyunk annyira határozottak, akkor akár fél háztartásukat is elcipeltették volna velünk. Mindenesetre így is kaptunk isteni limonádét lefagyasztva. A többit “megtagadtuk” (sör, kajahegyek stb.). Hosszú búcsúzkodás, fotózkodás és csodálatos gyermeki mosolyok és puszik után nagy nehezen útnak indultunk.  Abban maradtunk, hogy esetleg a Tisza-tóhoz utánunk jönnének egy fürdőzésre és találkozásra. (Újdonsült barátnőm onnan származik egyébként.) “Csodás vendéglátóktól, egy csodás úton keresztül, egy csodás helyig (6. nap – aug.14.)” bővebben

Láttam egy UFO-t! (3. nap – aug. 11.)

Valkótól – Boldog határáig

Úgy látom, beáll az a rendszer, hogy reggel felébredés után foglalom össze az előző napot. Tehát…

Hát, valóban ismét egy érdekes nap volt a tegnapi. A reggeli felkelés után egy finom kávé és Balaton szelet mellett (amit a méhész úr hozott nekünk) hosszan beszélgettünk a műlépkészítő műhely tulajával. Nagyon izgalmas dolgokat mesélt magáról a műlépkészítésről és a méhészetről, és még sok mindenről. “Láttam egy UFO-t! (3. nap – aug. 11.)” bővebben